Június 8-9. Mura vízitúra, választhatóan 1-2-napos kenutúra a Murán
Mura kenutúra, választhatóan 1-, vagy 2-napos Mura vízitúra.
Az ŐRÜLTEN gyönyörű és elmondhatatlanul kalandos kétnapos Mura-kenutúrának vagy Mura raftingnak jöhetsz csak az első, vagy csak a második napjára is. Az első napon a Muraszemenye - Molnári (31 km), a második napon a Molnári - Őrtilos (15 km) szakaszon evezünk.
Nulladik napi érkezés?
Nem kötelező, de érdemes a nulladik napon jönni, pláne ha az ország keleti oldaláról érkeztek. Ugyanakkor feltétlenül (bocsánat, reméljük nem hangzik udvariatlanul) kötelező a nulladik napon jönni, ha nem rutinos vízitúrázókból áll a csapat, mivel nekik az "élesbeni" Mura-túra előtt meg kell tanulniuk a kenukat vagy raftokat, (azokat a bizonyos felfújható "csónakokat") evezni, kormányozni. A nulladik napi éjszakára értelemszerűen ugyanazt a szállást érdemes foglalni, mint az első túranap éjszakájára. (Lásd a szállással kapcs. bekezdést később).
Találkozás, logisztika
Ha gyakorlott, a kenukat jól kormányzó a társaság, és busszal jöttök, akkor találkozás Muraszemenyén a "Kikötőben", (ami gyakorlatilag a Kerka és a Mura torkolata) 10:30-kor.
Ha viszont kocsikkal jöttök, akkor már korábban, 9:30-kor, a napi célban, jelesül Molnáriban találkozunk! Teleautós rendszerben "logisztikázunk". Ugyanis (ha tudunk és ált. tudunk) hagyunk Molnáriban kocsikat, hogy majd amikor a kenukkal (vagy raftokkal) a Murán Molnáriba érünk, akkor már legyenek ott kocsik. Molnáriból pedig a lehető legkevesebb kocsival ugrunk fel Muraszemenyére. Ott felszerelés átadás-átvétel, bepakolás, még egy ellenőrző leltár, még egy üveg ásványvíz, még egy kis naptej, még egy-két túravezetői intelem és instrukció, majd (galád módon) ellenőrízzük, hogy tényleg biztonságban van-e a csapat. Megnézzük, hogy hogyan irányítjátok a kenukat. Reméljük a jelentkezési folyamatban komolyan vettétek, hogy a vízitúra veszélyes üzem. Bízunk abban, hogy egyik hajó legénységének sem kell a parton maradnia. Viszont ha nem látjuk biztonságosnak a túrát, nem lehet elindulni. Emberélet a tét. De ha Hála Égnek tényleg betanulás nélkül is jó a csapat, ha tényleg magabiztosan uraljátok a kenukat, akkor off we go! SHOW TIME.
Fontos. Ha valaki nem a nulladik napon jön, és úgy szeretne Molnáriban lenni, hogy budapesti vagy Budapest-környéki, akkor legkésőbb 7 óra előtt pár perccel már az M7-esen kell lenned, mivel a Balaton felé a forgalom lehet, hogy erős a Mura-túra napján (is).
Szállás a Mura-vízitúrán
Ha kétnapos a "tour de Mura", vagy ha a nulladik napon jössz, akkor a Mura mentén bárhol - pl. Molnári vagy Murakeresztúr vagy Letenye - és értelemszerűen a horvát oldalon is tudsz a booking.com-mal foglalni. (Bocsánat, de tagadhatatlan, hogy a horvát szállások ár-érték arányban jobbak.)
Kezdőknek és a kenut nem tökéletesen irányító legénységeknek a Mura-vízitúra előtti betanítás
Két lehetőséget is fel tudunk ajánlani. A Mura vízitúra előtt más helyszíneink valamelyikén is szívesen megtanítunk kenuzni. Szakmailag felkészülten, türelemmel tanítjuk meg, hogy hogyan kell a kenut irányítani.
Mivel a Mura nem egy lassú folyó, és akkor überfinomak voltunk, a vízre szállás KIZÁRÓLAG úgy biztonságos, ha rutinnal érkezel (amihez a Bodrogköztől a Tisza-tavon át a Gemencig sok helyen meg tudunk tanítani). A második lehetőség, hogy a nulladik napot tanulásra és (sok) gyakorlásra szánod/szánjátok. Tehát ha nem tudunk más helyszínen megtanítani, akkor mindenképpen a nulladik napon kell jönni, mivel a nulladik nap délutánját / estét szánjuk a betanításra és a (sokszori) gyakorlásra. Jól tanítunk. Másik sapkáinkban mindannyian tanárok, trénerek, felnőttképzési szakértők vagyunk.
1. napi Mura-kenutúra; Muraszemenye-Molnári, 31 km
Elképesztő lesz. Nem hiszel majd a szemednek. Besírsz. Az első napi vízitúra teleautó rendszerünk segítségével végén könnyen visszajutsz az autódhoz.
2. napi Mura-túra: Molnári - Őrtilos, 15 km
A második nap kalandnak is agyeldobó. (Ismét) maximális odafigyelést kérünk szépen. A gyors sodrás miatt délben vége a mókának. Ismét teleautózás és máris a kocsidnál van.
+ 36209343760
Jelentkezés a Mura vízitúrára
1. Egyeztetés, kérjük hívj/hívjon:
+36209343760
2. Kérjük a "szerződési és részvételi feltételek", és "mit kell hozni" részek gondos és alapos elolvasását a honlapon. Tényleg, csak azért, mert senki nem olvas el semmit, azért Te légy szíves!
3. Kérünk egy jelentkezési lap kérő e-mailt (drava_vizitura@yahoo.com).
4. E-mailben küldünk egy jelentkezési lapot, amelyet elolvasás és jóváhagyó tudomásul vétel után, minden rubrikát kitöltve, a számlázási címnél az irányítószámot nem elfelejtve a drava_vizitura@yahoo.com e-mailre kérünk visszaküldeni.
5. A jelentkezést visszaigazoljuk.
6. Utalás
A visszaigazolást követő napon kérjük a díj utalását.
MediaComm Kft.
12001008-00106900-00100007
A megjegyzés rovatba kérjük beírni a számlázási címet, a Mura túra időpontját és azt, hogy "Mura kenutúra" vagy "Mura vízitúra", vagy csak annyit, ha nincs hely, hogy "Mura".
Példa:
4249 Monostorház, Csöntei u. 11.
2024. június 8-9. Mura vízitúra
A Mura nem csak elképesztő muri
A Mura Ausztriában, a Hohe Tauern hegységben ered. 454 km hosszú, amiből az alsó 48 km folyásirány szerint bal (keleti) partja a "miénk". De a Mura még itt is sok helyen robog. A Mura gyakorlatilag minden nagyobb árvíz után megváltoztatja medrét, a közelében alig van olyan hely, ami valaha ne lett volna Mura-meder. A Mura épít, elhord, rombol, zátonyokat hoz létre. Szigetek nőnek ki a folyó közepén, holtágakat fűz le, a domború íven partot mos, bevájja magát a partba, ami utána értelemszerűen leomlik.
A Mura Muraszemenye és Letenye közötti "felsőbb" (hazai) szakaszán a Mura a Letenyei-dombság lejtőit között jön le, majd Letenye és Murakeresztúr között már elhagyja a dombvidéket. A Mura vándorlélek. Letenyénél most nagyjából 140 m-es tengerszint feletti magasságban van, de a tőle 3 km-re lévő 300 méteres magasságban lévő Csitári domb tetején is ott van a kavicshordaléka. Völgye a vízfolyások és holtmedrek tömkelege, túlfejlett kanyarjait helyenként maga is átszakítja. Az országhatár egykor a Mura sodorvonala volt. A folyó vándorlásának következtében azonban ma már mind Magyarországon, mind Horvátországban van szárazhatár, a határvonal szinte sehol sem fekszik a sodorvonalra. A Mura vízjátéka - a Drávához hasonlóan - más folyókhoz viszonyítva kicsi. Ennek egyik oka az, hogy az Alpok hótakarója természetes tározóként szerepel, a hegyek között az olvadás csak akkor kezdődik el, amikor a tavaszi esőzésekből származó ár már levonult. Jellemző még a folyóra, hogy gyorsan árad és lassan apad. Apadáskor 6-8-szor annyi idő szükséges, mint amennyi idő alatt ugyanannyit áradt. A Murán viszonylag sok és nagy vízimunkálatokat hajtottak végre az 1800-1830-as években, amely a meder íveinek átvágásában nyilvánult meg. Ennek következtében a folyó óriási mennyiségű hordalékot hozott mozgásba, a mederfenék a vártnál lényegesen nagyobb mértékben mélyült ki és a már megépült védművek – támaszukat vesztve – a vízbe dőltek. Száz évvel ezelőtt és az 1960-70-es években is történtek vízügyi beavatkozások, de ezek sem változtatták meg alapjaiban a folyó és a vidék jellegét. Az árvízvédelmi töltések megépülésével azonban a korábban szétterülő árvizek szintje megemelkedett. A múlt század elején végzett munkákat az is motiválta, hogy a kiöntések után sokáig visszamaradó pangó vízfelületek miatt maláriaellenes orvosi kirendeltséget kellett felállítani Letenyén. A Mura kis vízjátéka és medrének folyamatos vándorlása miatt a folyómenti ártéri vegetáció klasszikus zonációja kevésbé markáns, mint nagyobb folyóinknál. A medertől távolodva az egyes növénytársulások sávjai keskenyek vagy a mozaikszerű talajviszonyok miatt fel sem fedezhetők. A kanyarok belső, épített oldalán kialakult, vízfelszín fölé került kavicszátonyok rövid ideig maradnak növényborítás nélkül, szinte azonnal beerdősülnek a víz által szállított magokból. Közvetlenül a meder szélén keskeny sávban iszapnövényzet (szittyók, széleslevelű gyékény) alakult ki, de ez sok helyen hiányzik. A folyóhordalékon, zátonyokon, nagyobb holtágak peremén, de néhol még a kavicsbányatavak mellett is feltűnnek a bokorfüzesek. Ezek kötődnek legjobban az árhullám és a vízszintváltozás okozta folyamatok alakulásához. Legértékesebb pionír fajuk a parti fűz. Az ártéren a legnagyobb területeket lefedő társulások a puhafás ligeterdők. A rombolt parton (a kanyarok külső ívén) közvetlenül az élővíz partján állnak. Kora tavasszal fehér-, később lila szőnyeget alkot bennük a hóvirág és a ligeti csillagvirág. Májusban-júniusban elszórtan, kisebb foltjait láthatjuk a nyári tőzikének. A patakok és egyes holtágak partján égerligeteket, a mélyebben fekvő, pangóvizes területeken égerlápokat találunk. Jellemző védett növényük a szálkás pajzsika, jelen van a hamvas éger is, magját valószínűleg a folyó felsőbb vidékéről hozta a víz. Az ártér magasabb fekvésű helyein keményfás ligeterdők találhatók, jellegzetesen magyar kőrissel. Életterük sajnos visszaszorult, mivel az árvízvédelmi töltések megépülésével az árvizek szintje megemelkedett. Értékes állományaikban virágzik a széleslevelű nőszőfű. A ligeti szőlő a többi lián-típusú cserjével (komló, iszalag) őserdei hangulatot idéz, főleg az erdőszéleken. Murarátka környékén a bükkösök egészen a Mura-völgy talapzatáig leereszkednek, ezért a "dombsági" és a "völgységi" vegetáció keveredik. A domboldalakon hatalmas, egybefüggő területeket borítanak az illír bükkösök, jellemző lágyszárú fajaik a zalai bükköny, a farkasboroszlán, a turbánliliom és a pirítógyökér.
A Mura ártere azon szerencsés területek közé tartozik, ahol nem történt meg a természetes és természetszerű erdők lecserélése nemesnyár ültetvényekkel - mint hasonló termőhelyeken az országban - mivel a hagyományos erdőgazdálkodás nagy nehézségekbe ütközik, nem gazdaságos. Az erdőállományt a mai napig túlnyomórészt a termőhelynek megfelelő, őshonos fafajok alkotják. A folyókanyarulatok lefűződéséből kialakult holtágak a feltöltődési folyamat különböző fokán állnak, különösen fontos élőhelyeket képviselnek. A rögzült hínár társulásokban sokfelé díszlik a fehér tündérrózsa és a sulyom, a lebegő hínár védett növénye a rucaöröm. A holtágak a kavicságyon keresztül némileg kapcsolatban állnak az élő vízzel, ezért árhullám érkezésekor megfigyelhető a víz szintjének emelkedése a holtágakban akkor is, ha csapadék nem esik és a folyó még nem lépett ki a medréből.
A folyómenti gyepek korábbi erdők helyén emberi tevékenység eredményeként alakultak ki. A fás szárú növényzet visszatelepedése miatt állandó művelést igényelnek. Sajnos mára a kaszálás a legtöbb helyen elmarad, legeltetés nincs, a rétek egy részét felszántották, illetve lecsapolták. A megmaradt mocsárréteken és kaszálóréteken mai is jelen van a hússzínű ujjaskosbor és a szibériai nőszirom, de egykor jóval elterjedtebbek lehettek. A rétek valamikori nagyobb kiterjedésére a helyi elnevezések utalnak (Nagyrét). Az adventív gyomok terjedése leginkább ezeket a társulásokat veszélyezteti.
A gerinctelen állatok közül a szitakötők állománya a legjobban feltárt. A holtágakban két ritka fajuk él, a tócsa- és a piros szitakötő. A kétfoltú szitakötő nemcsak a holtágaknál, hanem a kavicsbányák körül is mindenfelé gyakori. Az erdei szitakötőnek legtöbbször csak a lárvabőrét lehet megtalálni - melyből a kifejlett állat kibújt - a folyó mellett a parton és az uszadékfákon. A gyakoribb lepkefajokon kívül előkerült a magyar színjátszólepke is. A bogarak fajösszetétele kevésbé ismert, de él itt egy hazánkban eltűnőben lévő védett futóbogár, a szárnyas futrinka.
A Murában és vízrendszerében több mint 50 halfajt mutattak ki, ebből 13 faj védett, 6 endemikus. A felpillantó küllő 3 hazai hazai lelőhelye közül egyik a Mura. A lápi póc az eutrofizálódó holtágakban él a kárásszal, a compóval és a réti csíkkal azonos élőhelyen. A csíkok többi 3 faja az élővízben él, mint az áramláskedvelő magyar bucó, leánykoncér és selymes durbincs. A hüllők közül a mocsári teknőst megfigyelhetjük a holtágakban, a vízisiklóval mindenfelé találkozhatunk.
A madárvilág a vonulási időszak kivételével viszonylag szegény, viszont annál jelentősebb szerepet tölt be a költöző madarak számára ősszel és tavasszal. Mielőtt elhagynák az országot, a szürke gémek és nagykócsagok csapatokban gyülekeznek a kavicsbányatavaknál és holtágaknál. Tél végén is ide érkeznek meg először, enyhe teleken néhány át is telel. Amikor az állóvizek már befagytak, a tőkés-, csörgő- és kercerécék a Murán még mindig találnak nyílt vízfelületet. Áprilisban és szeptemberben a bányatavaknál és a horgásztavaknál feltűnik a halászsas. A fekete gólya kerüli az embert, az ártéri erdők háborítatlanabb részein költ. A réti sas a környékbeli halastavaknál egész évben jelen van. A holtágakon kis vöcskök, vízityúkok költenek, de helyenként egy-egy pár bütykös hattyú is revírt foglal. A növénymentes zátonyokon gyakran látni kis lilét, tojásait szinte lehetetlen észrevenni a kavicsok között. Sok helyen megfigyelhetjük a vidrák nyomait. A horvát Dráva szakaszon történt visszatelepítésből elvándorló hódok jelentek meg a Mura mellékvízfolyásaiban (Kerka, Principális csatorna). A kedvező életfeltételek következtében szaporodni kezdtek, ma már a Murán is él néhány család.
Képek: Molnári és Zala online.
A fenti leírás a Balatonfelvidéki Nemzeti Park honlapján található értékes cikk általunk kicsit rövidített változata
.